A közösségi oldalak

Év végén olvastam valahol: "A világ legnagyobb kibaszása az volt, mikor bevezették az elérhetőség láthatóságát. Emiatt sok szív tört már össze".

Hogy miért jutott most pont ez az eszembe? Régen viszonylag keveset használta a Messengert. Mostanában szinte reggeltől estig fent van. Hogy kattogok-e rajta, hogy kivel írogathat? Hát persze! Múltkor rákérdeztem, akkora azt mondta, hogy egy esemény miatti csoportja miatt - ami már lezajlott, így oda már minek írogatna- és a Testvére miatt. Utóbbi mondás természetes, bár nem értem, hogy ha eddig is beszélt a Testvérével, akkor hogy-hogy most ennyivel többet? Ha eddig egyáltalán Messengeren beszéltek és nem máshol.
Bár az én olvasatomban szinte mindegy, hogy kivel beszél... Nem velem. Innentől kezdve pedig nem fontos, hogy esetleg más férfi köti-e le a gondolataid, a Párjával beszél-e vagy a Testvérével. Nekem a napomból rengeteg időt foglal el az, hogy megnézem, hogy éppen mikor volt utoljára elérhető. Tudja pontosan, hogy ez milyen, Ő is csinálta ezt sokáig velem. Most már nem. Múltkor megkérdeztem erről, akkor azt mondta, hogy nem. Akkor mondta a Testvérét és az esemény miatti csoportot.

Korábban már túl voltunk egy törlésen, Ő tette meg. Az más kérdés hogy nem tartottam korrektnek teljesen, mert a törlés alatti időszakban posztolt pont képet a Párjával. Kicsit fura volt, Amíg ismerősök voltunk, nem nagyon volt ilyen, akkor meg igen.

Miután újra ismerősök lettünk én dobtam fel többször, hogy törölni vagy tiltani kellene a másikat, hogy ne bántsuk egymást azzal, hogy látjuk a másik boldogságát vagy csekkolgatjuk, hogy ki mikor elérhető. Most is ez marcangol, hogy kattogok ezeken a dolgokon. Viszont nekem jelenleg már sehogy nem elérhető Ő, legalább ilyen szempontból "maradjon az enyém", legyünk legalább ismerősök. Ha hiányzik, nézhessem a képeit. Bár sok van a párjával... De akkor is.

Nem tudom meddig fog ez így menni, mert nagyon fájdalmas. Nem mintha az nem lett volna az, amikor nem láttam róla egyáltalán semmit. Csak jó lenne tudni, hogy Ő csekkolja-e az adatlapomat még néha, csekkolja-e, hogy mikor voltam elérhető vagy ez teljesen egyoldalú már...

Részben ezért is fáj a naptármegosztás elvétele, amit a napokban írtam. Valahogy ugyanaz az érzésem ezzel kapcsolatban. Elvette előlem az információt, mert megint a kapcsolata került ott előtérbe - Facebook-on a közös kép, most valószínűleg naptárban a kapcsolatával szorosan összefüggésbe hozható program- , amit nem láthatok. Ugyanúgy, mint anno, a Facebook törléskor.

Sokszor meghallgattam, hogy én mennyire nem vagyok korrekt. Úgy érzem, ebben Ő sem az. Ebben egyáltalán nem. Csak amíg Ő kérdez és nem bírja elviselni, ha nem tudja meg a választ, mert elgurul a gyógyszere- akárcsak tegnap...-, addig én lehet nem kérdezek. De az igazságot Ő sem mondja el. Talál egy megoldást, ami Neki jó, amivel saját Magát védi és kész. Lehet sokat hibáztam, de beláttam általában. Vele nem tudnám kimondatni, hogy igen, Ő ezt ezért és azért csinálta. Megindokolná, hogy Neki van igaza, még akkor is, ha egyértelműen nem. És hogy ezzel ilyenkor hazudik-e? Megítélés kérdése. Az Ő véleménye szerint nem.

A végére pedig egy újabb nem régen olvasott idézet arra vonatkozóan, hogy lehet ,hogy hazudtam Neki korábban, de végig tudtam, hogy Őt szeretem: "Bekoszolom a kezem, de a szívem, az tiszta.".